A szombati nap délutánja Gyurgyík László demográfus és Kiss Tamás, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársának előadásával kezdődött. Az program apropója a közelmúltban lezajlott népszámlálás volt. Pontosabban népszámlálások, hiszen az egész EU-ban, így Szlovákiában és Romániában is népszámlálás volt.

A határon túli magyaroknak mindig kulcsfontosságúak ezek a felmérések. Elég csak arra gondolnunk, hogy egy-egy településen a hivatalos nyelv használatát az ott élő nyelvi közösség százalékos arányához kötik. Ezen felül sok más szempontból is fontos egy közösség létszámának meghatározása, ha mást nem, egyszerűen azért, hogy tudják, hányan vannak. Szlovákiában a magyarok aránya a lélektani fél millió alá csökkent, egész pontosan 458 467-en vagyunk. Mindezek után jöjjenek a nyers tények.

A számok nagyon sötét képet mutatnak, 1991 és 2001 között 47000-val fogytunk, de 2001 és 2011 között 62000-rel. A legmegrázóbb az, hogy az utóbbi számnak a 2/3-a az asszimiláció. Vagyis a többségi nemzetbe valló beolvadás fogyasztja leginkább a szlovákiai magyarok létszámát. A maradék egyharmad a természetes fogyás. A felméréskor azonban a lakosság 7%-a nem adta le a kérdőívet. Gyurgyík úgy véli, ebben a csoportban nincsenek felülreprezentálva a magyarok.

A másik vendégünk, Kiss Tamás az romániai népszámlálásról mondta el a hasonló tényeket. Tudva levő, hogy ennek az országnak az 21,5 millió lakosa volt. A cenzus előtt olyan pletykák terjengtek, hogy 3 millió polgár külföldre emigrált. Ez részben beigazolódott, hiszen legalább 2,6 millió ember költözött másik országba. A sarokszámok röviden a következőek: 19,4 milllió román nemzetiségű polgára volt az országnak, 16,5 millió maradt. A magyar lakosságnál arányában kisebb volt a fogyás, hiszen 1430000 magyar volt, 1237000 maradt. Románia esetében még egy fontos etnikum van, a romák. Tíz évvel ezelőtt 135000 ember vallotta magát romának, most pedig 619000 (ez az identitástudat megerősödésének is betudható). Kisstől azonban megtudhattuk, hogy külső források 1,8 millióra teszik a romák számát az országban. A magyar cigányok száma 90000 körül van, legalább is ennyi a magyar nyelvűek és a roma nemzetiségűek csoportjának átfedése. Az előbb, Szlovákia viszonylatában emlegetett asszimiláció Erdélyben egész más képet mutat. A vegyesházasságok már csak vallási okokból sem jellemzőek. Azonban ha mégis az ilyen családban született gyerekek 2/3-a román nemzetiségűvé válik. Erdély esetében magyar lakosság térbeli elhelyezkedése nagyon heterogén. Vannak nagyvárosok, ahol nagy a magyarság aránya és van szórvány, illetve vannak szinte színmagyar tömbök is. Összefoglalva elmondható, hogy a magyar lakosságot érintő problémák nagyon hasonlóak mindkét országban, de ezeknek a jelenségeknek a mértéke közel sem azonos.

czg