A szlovákiai magyar hosszútávú stratégia volt a témája a Gombaszögi Nyári Tábor nyitónapján rendezett előadásnak. Tóth Károly (Forum Intézet), Fiala János és Horony Ákos jogászok részvételével zajlott a kerekasztal-beszélgetés, amely magában foglalta az identitásmegőrzés, nyelvhasználat és önrendelkezés kérdésköreit. A rendezvény hiánypótló célja a „szlovákiai magyar roadmap” fogalmának meghatározása és ismertetése volt.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala képviseletében részt vett előadók szerint közösségünk fennmaradásának alapja mindannak megőrzése, ami minket a többségi nemzettől megkülönböztet. Ennek egyik központi eleme a minél szélesebb körű anyanyelvhasználat.

Tóth Károly elmondta, hogy ezen jogunk érvényesítésének egyik gátja az általános tudatlanság, hiszen a legtöbben egyáltalán nincsenek tisztában nyelvi jogaikkal. A Szlovákia Magyarok Kerekasztala ezért legfontosabb feladatának a tájékoztatást és felvilágosítást tekinti. E célból a nyár folyamán kampányt szerveznek, melynek keretében felhívják a vállalkozók figyelmét a kétnyelvűség alkalmazásának lehetőségeire. A hivatalnokok számára pedig az anyanyelvi ügyintézés elősegítése érdekében formanyomtatványokat biztosítanak, illetve lehetőséget nyújtanak továbbképzésre, amely során az illetékesek megismerhetik a magyar terminológiát. Fiala János hozzátette, hogy az alapvető probléma a felvidéki magyarok mentalitásában keresendő, hiszen „a nyelvhasználati törvény jó, csak nem használják.” A kampány és a tájékoztatás mellett működik az úgynevezett Jogsegély-szolgálat, melynek keretén belül szakavatott ügyvédek állnak bármely olyan személy segítségére, akik a kisebbségi létük okán kárt szenvedtek el vagy akadályokba ütköztek ay ügyintézés során. Pénzbeli kárpótlást tudnak nyújtani olyan károsultak részére, akikre anyanyelvhasználatuk miatt róttak ki pénzbírságot, valamint bármely más, a kisebbségi létet érintő vitás jogi kérdésekben segítséggel szolgálnak: erre pozitív példákat is felhoztak.

Szinén elhangzott, hogy a Kerekasztal nem csupán a praktikus, kézzelfogható problémák megoldásán tevékenzkedik, de mint egy több mint 70 civil szervezetet tömörítő fórum, aktív részt vállal a kisebbség érdekérvényesítésében is. Az évente legalább kétszer ülésező platform javaslatait és kutatási eredményeit a kormány és a parlament is felhasználja a törvényalkotás és a végrehajtás folyamatában, így a Kerekasztal érdemben is képes befolyásolni a kisebbségek jogi helyzetét.

Horony Ákos szerint közösségünk civil szférájára jellemző a túlpolitizáltság, a szlovákiai magyarok a pártoktól várják a megoldásokat. A polgári kezdeményezéseknek azonban mentesnek kell lenniük a politikától, leghasznosabb ha a két szektor kiegészíti egymást. A civil kezdeményezések élét azonban csorbítja az egyes szervezetek vezetőinek politikában való részvétele. Helytelen ezért kizárólag a pártoktól várni helyzetünk javítását, nagy szükség van a civil kurázsira.

Az előadók előremutató kezdeményezésnek nevezték az utóbbi hetek fejleményeit, a komáromi kórház üdvözlőtáblájánál elért sikert és a csallóközi városokban lezajlott, kétnyelvűséget szorgalmazó matricaakciókat. Fiala János elmondása szerint a matricázást a fiatalok körében érezhető frusztráció szülte. Az ehhez hasonló kezdeményezések ugyanakkor optimizmusra adnak okot a szlovákiai magyarok jövőjével kapcsolatban.

A továbbiakban Tóth Károly felvázolta a Kerekasztal távlati terveit. A nyári kampány mellett hosszú távú céljuk a szlovák közvélemény magyarokhoz való hozzáállásának javítása, ennek egyik eleme a szlovákiai kisebbségekről szóló információs füzetecske kiadása. Hiszen a nemzeti fóbiák, köztük a magyarellenesség, a tudatlanságon alapulnak, az informálatlanságon pedig lehet segíteni.

Horony Ákos végezetül elmondta, hogy Magyarországnak központi szerepe van a szlovákiai magyar hosszú távú stratégiában. A felvidéki magyaroknak ellen kell állniuk azoknak a törekvéseknek, melyek az anyaországról történő leválasztást célozzák meg, ellenkező esetben közösségünk súlytalanná válik.