Szerda délután a Gombaszögi Nyári Tábor Közbeszéd sátrának vendége Tóth Csaba volt, a Republicon Intézet igazgatója, akinek nemrég jelent meg kötete a science fiction és a politika kapcsolatáról. Az előadást hatalmas érdeklődés övezte, a sátor teljesen megtelt.

Tóth Csaba szerint a fiatalok ma már könnyebben értik meg a politikai rendszerek, sémák felépítését és működését a populáris kultúrából vett példákkal, mintha azt valós, történelmi tényekkel és párhuzamokkal ismertetné. Rájött, hogy a diákjai ezeket a komplex elméleteket és fogalmakat közelebb érzik magukhoz, mint a korábban, a középiskolában már elsajátítottakat, a sci-fi pedig végtelen lehetőségeket rejt magában ezen a téren kiindulva Asimov vagy Jules Verne műveitől egészen a legújabb Star Wars részig vagy a Trónok harca legutóbbi részéig.

Alapvetően a diákokban van a politika szónak egy negatív konnotációja, amit valami nagyon pozitívval kell feloldani. Ma már a popkult elkezdett politikával áthatódni, Tóth Csaba kiemeli, hogy míg ez a két szó régebben egy mondatban, vagy maga az elmélet ilyen hasonlatokkal elképzelhetetlen volt, ma már igény is van rá.

A beszélgetés első felében Tóth Csaba a Star Warsszal foglalkozik, kitérve arra, hogy valójában mennyire rosszul fogjuk fel a sithek és a jedik között fennáló viszonyt. Míg a nézők hajlamosak a „jónak” szurkolni és azzal azonosulni, Tóth rávilágít arra, hogy valójában ez a téma is kétélű, hogy jóravaló Yoda nem is annyira jóravaló és a gonosz Palpatine nem is akkora köpönyegforgató. Bizony. Yoda ugyanis, amikor rájön, hogy valami gond van, nem cselekszik, hanem kivár, és kijelenti, hogy ha ennél is rosszabbra fordulnának a dolgok, akkor majd erővel beavatkoznak a jedik, miközben valós ellenzéki frakcióra lett volna szükségük. És miért omlik össze a birodalom? Alapvetően minden diktatúra instabil. Bár hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a diktatúrák mindig sokkal stabilabbak és hatékonyabbak, de igazság szerint nagyon múlékonyak, rövid távon működnek csak – a demokráciák a történelem folyamán sokkal tartósabbnak bizonyultak eddig. Palpatine rendszere félelemre épül a történet szerint, ezért nem lehet hosszú életű, nincs mögötte elit, nincs lojalitás, hit a rendszerben és az utódlás kérdése is tisztázatlan – egyébként a legtöbb diktatúra ennél a pontnál szokott elbukni.

A következő napirendi pont Az éhezők viadala, diktatúra és lázadás kérdése. A perifériát kizsákmányoló, erőszakalapon uralkodó elit a nép körében nem tud elismertséget szerezni, ezért szükségük van Katniss Everdeenre, aki az aktuális viadal győztese. Igen ám, de Kantiss soha nem úgy viselkedik, ahogy várnánk tőle. Csak a túlélésre hajt, csak az a fontos, hogy a családjával mi történik vagy mi történhet, nem a felsőbb erők és nem ideológiák mozgatják, hanem a személyes érzései és családja biztonsága. A történet kérdése az, hogy el szabad-e fogadnunk és együtt lehet-e élnünk a diktatúrával, egy elnyomó rendszerrel, vagyis, hogy belemegyünk-e a játékba és elfogadjuk-e a szabályait. Az éhezők viadala egyébként azt a kérdést is felveti, hogy hogyan válhat valaki politikailag meghatározó személyiséggé, hogyan lehet ilyen személyiségeket megalkotni és köréjük teljes marketinget felépíteni.

Míg Az éhezők viadalában a karakterek nem változnak, a Trónok harcában komoly karakterfejlódések vannak. Gondoljunk csak Jaime Lannisterre, aki mint királyölő vonult be a tudatunkba, egy álnok árulóként, aki gyerekeket lökdös ki tornyokból, majd hirtelen hősszerelmes, testvérét megmentő figurává nőtt.

A trónok harca egyékbént különleges történet abból a szempontból, hogy nincs egy csata. Mindenki háborúzik mindenki ellen, mint Hobbesnál. Naivan azt gondolhatnánk, hogy nem is lehetséges a béke, ám az utóbbi részek előrevetítenek egy esetleges Daenerys – Jon Snow egyesülést, akik majd győzedelmeskednek a Mások felett.

A kérdés, miszerint Cersei uralkodása legitim-e, a válasz egyértelműen igen, mivel királyné volt és szóba jöhető utód nincs. A beszélgetés során egy egész hosszú esélylatolgatás volt: melyik család melyik trónkövetelőt támogatja és annak milyen minőségű és mennyiségű hadereje van, de természetesen mindez csak spekuláció, amíg napvilágot nem látnak az új kötetek és a sorozat hátralévő részei.

A dolgokat tovább bonyolítja a Mások érkezése, akik hét évad óta úton vannak, de ki tudja, hogy mikor érkeznek meg, és ki tudja, hogy sárkányokkal lehet-e küzdeni ellenük? És akkor még nem is beszéltünk a vallásháborúról, a vallási kérdésekről, melyek minden évadban súlyos konfliktusokat okoznak a szereplők között.

A beszélgetés jó hangulatban, hihetetlenül pörgősen telt, rengeteg közönségkérdéssel, ilyenkor érezni igazán, hogy az embereket képes összekötni egy-egy történet, egy-egy irodalmi vagy éppen filmalkotás.

Amúgy tudtátok, hogy a sárkányok burkoltan atomfegyverekre utalnak? Bizony, ez is mind kiderül Tóth Csaba kötetéből.