Kedden a táborba látogatott Ötvös Anna, a kassai Állami Tudományos Könyvtár munkatársa, aki Duncsák Mária moderálásában bemutatta idén megjelent könyvét.
Az írónő a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-töri szakon, ahol diplomamunkáját Kassa történelméből írta. Ekkor került közelebbi kapcsolatba a várossal, és a város talán legismertebb személyiségével, Márai Sándorral. „Márairól írtak már sokan” – válaszolta az írónő arra a kérdésre, hogy miért pont a világhírű író feleségével kezdett el foglalkozni. A Lola könyve – Kassától Márai Sándorig körülbelül 1926-ig mutatja be a házaspár hétköznapjait, egy nem mindennapi nő életébe enged bepillantást. Lola, a saját magát mindig a háttérbe állító, férjének élő, de mégsem a másodrangú szerepét betöltő feleség személyén keresztül tudhatunk meg még többet az íróról. Az idei könyvhétre megjelent könyv, amely nem nevezhető a klasszikus értelemben vett regénynek, de dokumentarista olvasmánynak sem, egy fotóalbumon keresztül tárja elénk Matzner Lola egyéniségét. A szerény és mindenki szerint angyali teremtésben egy erős és határozott személyiség bújt el.
!
A gazdag, nagypolgári zsidó családban született Lola már gyerekkora óta ismerte jövendőbeli férjét, évekig azonban csak kerülgették egymást, mígnem aztán Berlinben egymásra találtak. Az ekkor újságírásból épp hogy csak megélő Márai nem örvendett nagy népszerűségnek leendő felesége családjának körében, ez azonban egyiküknek sem jelentett akadályt: az esküvőt megtartották. Házasságuk nem volt felhőtlen – Lola már az első évben visszaköltözött szüleihez, Firenzében hagyva újdonsült férjét – de mindenezek ellenére Lola életének végéig tartott. A sors iróniája, hogy talán el is váltak volna, ha nem jön a második világháború és nem kényszerülnek emigrálni. Így az esemény, amely romba döntötte egész Európát, megmentette a kapcsolatukat és megalapozta a jövőjüket.
A köztudottan nehéz és súlyos személyiséggel rendelkező írót, és az „angyali teremtés”-ként jellemzett, szabad lelkű, mindent felvállalóló feleségét talán senki sem a másik oldalán képzelte el, mégis egymás mellett találták meg a boldogságot. Lola volt férje műveinek első olvasója és egyben kritikusa, és ugyanilyen érdeklődéssel olvasta Márai is felesége halála után annak naplójegyzeteit, amelyek a mai napig 300 füzetben várják, hogy feldolgozzák őket. Talán egyszer ez is megtörténik, és a jövőre megnyíló kassai Márai Sándor Emlékmúzeumban még többet megtudhatunk az íróval való együttélés szépségeiről és nehézségeiről. Szalay Hajni
Hozzászólások