Őszintén bevallom, hogy enyhe elfogultsággal készítettem el a Tanár úrral az interjút, hiszen egyetemi oktatómról van szó. A Trianon 100 MTA – Lendület Kutatócsoport vezetője és az ELTE Bölcsészettudományi Kar tanára 14:00-kor tartott előadást a Pátria sátorban Trianon történetéről, illetve a Trianonról szóló munkák historiográfiájáról. Beszélgetőtársa Simon Attila, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója volt. Az elhangzottakat leszámítva. háttérinformációkról faggattam a Tanár urat.

A Tanár úr szakterülete alapvetően a trianoni békeszerződés és a két világháború közötti Magyarország. Miért pont Trianon? Hogyan alakult ki a Tanár úrban a téma iránti érdeklődés?

Családunk erdélyi származású, viszont jómagam már Budapesten születtem. Ebből adódóan Erdély szakmai szempontból is sokkal jobban érdekelt engem. Édesapám, Ablonczy László mint színházi kritikus többízben foglalkozott a határon túli, ezen belül is a csehszlovákiai magyar színjátszás történetével. Trianon, illetve a kisebbségkutatás iránti érdeklődésem ezek tekintetében magától értetődő. Selmecbánya és Fiume iránti szerelmemnek is a gyümölcse, hogy e városok két világháború magyar közösségeinek történetével volt szerencsém foglalkozni.

Első alkalommal van a Tanár úr Gombaszögön?

Igen, eddig sajnos még nem jutottam el. Természetesen Losoncon és Rozsnyón többször jártam már, Kassáról nem is beszélve, és a főút mentén mindig lehetett látni a táblán, hogy gombaszögi barlang. Erről mindig eszembe jutott ugye, a gombaszögi találkozó, de korábban még soha nem jutottam el ide.

Hogy tetszik a gombaszögi levegő?

Őszintén szólva, még nem tudom, mert az előadásomat követően még nem nyílt alkalmam körbenézni a táborban. Mindemellett azt vettem észre, hogy nagyon sokféle gondolkodású ember fordul meg itt, illetve a programkínálat is sokszínű. A legtöbb ifjúsági találkozóról én pont azt hiányolom, hogy azok az emberek, akik eltérő módon látják a világot, találkozzanak és vitassák meg ennek miértjeit.

Személy szerint én a felvidéki magyarságot annyiban különlegesnek tartom, hogy mi vagyunk ideológiai szempontból a legheterogénebben gondolkodó közösség. A Tanár úr mit gondol, mi ennek az oka?

Hú, nehezet kérdez. Ódzkodom ettől a kérdéstől, mivel én alapvetően a két világháború közötti Magyarországgal foglalkozom, és egyre kevesebb idő adatik számomra arra, hogy a határon túli magyar közéletet kövessem. Szóval, ha még 4-5 évvel ezelőtt megkérdezi tőlem, hogy kik vannak az MKP elnökségében, akkor fel tudtam volna sorolni, ma már sajnos nem. Visszatérve a kérdéshez, valamilyen szinten igaza van az ideológiai heterogenitást illetően. E régiónak erős a városi hagyománya, ha vesszük Pozsonyt, Kassát vagy Lőcsét. Továbbá érzékelhető egyfajta emancipáció, és még nem is beszéltünk az emberek személyes élményeiről és családi hátteréről, tegyük fel az adott egyén családjában egyfajta „baloldali hagyomány” élt.

Mint a Trianon 100-MTA Lendület Kutatócsoport vezetője, esetleg elárulná a Tanár úr milyen tervek vannak kilátásban?

Még most vagyunk csak a java előtt. Sokrétű tevékenységet folytat a kutatócsoport jelenleg, így például több forrásgyűjteményt készülünk kiadni, interdiszciplináris konferenciákat készülünk tető alá vinni együttműködve nemcsak magyar, de akár szlovák és román szakemberekkel is. Egy Trianonról szóló angol nyelvű tanulmánykötet is meg fog jelenni a közeljövőben.

2020-ra készülnek egy nagy dobással?

Tervben van egy nagyszabású nemzetközi konferencia, viszont a többi legyen a jövő zenéje, maradjon meglepetés.

Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést!