Valóságos tömeg gyűlt össze tegnap délben Vujity Tvrtko előadására, amelyre a Tóth Károly sátor helyett végül a Folkszögletben került sor. Vujity Tvrtko Túl minden határon címmel tartott előadást a Gombaszögi Nyári Tábor második napján.

Kicsoda Vujity Tvrtko?

Az újságíró és televíziós riporter neve sokatok számára ismerős lehet, de ha nem is hallottatok róla, nagy valószínűséggel felismernétek őt, hiszen Vujity Tvrtkonak védjegyévé vált, hogy megjelenésekor mindig baseball sapkát visel. Vujity Tvrtko egy magyarországi horvát családban született, eredeti neve Balogh Szilárd, a Tvrtko név horvát származású édesanyjától ered, aki gyerekkorától így hívta az újságírót. Elmondása szerint 18 éves koráig nem volt lehetősége arra, hogy nevét „horvátosítsa”, utána azonban hivatalosan is Vujity Tvrtkora változtatta azt.ű

„Alattunk esett szét Jugoszlávia”

Tvrtko a pécsi gimnázium elvégzése után újságírást szeretett volna tanulni, sikeresen felvették az egyetemre, majd az Magyar Televízió (MTV) pécsi tudósítóinak segített be tolmácsként. Időközben kitört a jugoszláv polgárháború, Tvrtko pedig Eszékre utazott a stábbal. Eszék városát azonban körbezárták a katonai csapatok, és Vujity Tvrtko több, mint 80 napig nem jutott haza.

A botcsinálta újságíró és a Pulitzer-emlékdíj

Ez az eset aztán elindított valamit a fiatal újságírógyakornok életében. Akarva-akaratlanul az MTV helyi tudósítójává vált, Tvrtko a blokád alá vont városban ragadt, nem sokkal később a BBC és az NBC is megkereste őt telefonon. 80 napig élt egy pincében, megélte a háborút, és a látottak alapján ekkor úgy döntött: nem szeretne újságíró lenni. Hazatérte után nagy meglepetés érte: Tvrtko még csak 3 és fél hónapja volt újságíró, ám a délszláv háborús tudósításainak köszönhetően megkapta a Joseph Pulitzer-emlékdíjat. Nem sokkal később pedig egy amerikai egyetemtől ösztöndíjat kapott, így eljutott az Egyesült Államokba is, ahol újságírást tanulhatott.

Tatárföld, a „leghülyébb diktatúra” és Észak-Korea

Az előadáson Tvrtko mesélt későbbi kalandjairól és munkáiról, amelyekről egyébként több könyv is született. Szóba került a Tatárföldön megtalált utolsó magyar hadifogoly története, Türkmenisztán, a „világ leghülyébb diktatúrája” (ahol a diktátor a januárt saját magáról, az áprilist édesanyjáról, a szeptembert pedig saját könyvéről nevezte el), valamint Észak-Korea, amit az elnyomás és a szabad gondolatok és ideák hiánya jellemez leginkább.

Elsősorban ember szerettem volna lenni

Az újságíró mesélt életének sorsfordító pillanatairól és nagy tanulságairól, a valódi értékek és értékrend fontosságáról is. Tvrtko előadása végén kiemelte: önmagát mindig is magyarnak vallotta, emellett büszke horvát származására, és úgy véli, a legfontosabb, hogy ne a nemzetiséget, hanem az embert nézzük, lássuk a másikban.