Ha figyelemmel követitek munkásságunkat, biztosan emlékeztek rá, milyen túláradó öröm kerített minket hatalmába, amikor a tavalyi ásatások egyik „átlagosnak“ ígérkező napján szó szerint fény derült egy nyolcszögletű építményre. Tudjátok, arra, amelyik felülnézetből éppen olyan, mint fesztiválunk ikonikus szimbóluma, a verébfej!

Első ránézésre a szakavatott szemek azt hitték, egy ágyútoronyra bukkantunk, a laikusok pedig eljátszottak a gondolattal, hogy a pálosok szabadidejükben talán valamiféle ősi gombaszögi sztaffosok lehettek, s így üzennek a múltból. Végül mindkét elképzelés valótlannak bizonyult. A nyolcszögletű építmény ugyanis egy szentéllyel ellátott kisméretű kápolna épülete volt hajdanán. Az ásatás laikus önkéntesei tudomásul vették a felfedezést, s szorgosan, a profik óvó tekintete mentén folytatták a kapirgálást az elképzelhetetlen kincseket és felfedezéseket ígérő földterületen. Helyszínelőket meghazudtoló alapossággal pásztáztuk a helyszínt, s minden furcsának tűnő kis kődarabot gondosan megvizsgáltunk, bízva abban, hogy valami egészen különleges leletre bukkantunk. Az ásatás vezetői, a szakértők persze csak mosolyogtak az orruk alatt és elégedetten kacsintgattak a nyolcszögletű kis építmény irányában. Tudták ők már a kezdetektől, hogy mi mindent rejt még a föld azon az aprócska területen, amin három nagyobb lépéssel bárki átsétál.

Falképtöredékek. Úgy bizony, de tudjátok, milyen ez a régészkedősdi... nem lehet csak úgy fejjel menni a falnak! Megérett azonban az idő, s így a 2020-as őszi ásatások során megkezdődött a felfedezés. A pálosok persze nem hazudtolták meg magukat, a szakértők állítása pedig igaznak bizonyult.

Szakálos Éva művészettörténész ekképp írta le a felszínre került leletet: „a lábazati zónát vörös-okker dekoratív festés díszíti. A fennmaradt részen vörös és okker függőleges sávok váltják egymást, a falsáv törésvonalánál egy kék színű sáv tagolja a sorban egymást követő sávokat. Az egyes függőleges sávok találkozásánál, az alsó részen medalionba foglalt rozetták láthatóak. A kék színű alapon lévő 10 ágú rozetta sárga és rózsaszín színezetet kapott. A két központi sávban töredékesen fennmaradt a két szabályos körből álló központi díszítést, amely minden bizonnyal az összes sávban megismétlődött. Az egyes sávok között és a medalionok esetében is jól láthatóak a részletes és aprólékos szerkesztés nyomai. A díszítés ritmusa, annak ellenére, hogy falképek csak töredékesen maradtak fenn nagyszerűen rekonstruálható“. Na, de nézzétek meg a saját szemetekkel!

Művészettörténeti szempontból ez az eddigi legnagyobb felfedezésünk! Tudjátok miért? Hát azért, mert a kápolna lábazati zónájának teljes kifestése rekonstruálható a fennmaradt részleteknek köszönhetően. Rossz hír azonban, hogy ezt valószínűleg nem csinálhatjuk mi, lelkes amatőrök, úgy mint a kályhacsempék összelegózását az egyik nyári brigádon. Pedig micsoda kaland lenne. Ez viszont most a szakemberekre marad. És ha már itt tartunk! Az ásatási szezon szakmai hátterének biztosítását Mgr. Peter Tajkov, PhD. (TUKE, Kassa), Doc. Mordovin Maxim, PhD. (ELTE, Budapest) és Balog Árpád régésztechnikus (TUKE, Kassa) látták el. A frissen felfedezett freskók elsődleges állagmegóvását Mgr. art. Peter Koreň végezte társadalmi munkában. Utóbbiért ezúton is köszönetet mondunk!

A végére pedig, ha szeretsz elmerülni a múlt részleteiben, álljon itt Szakálos Éva művészettörténész írásának egy része a friss felfedezésről. Évi, hálánk örökké üldözni fog, hogy segítesz eligazodnunk a múltbéli útvesztőkben!

"A pontos rekonstrukcióhoz nemcsak a töredékesen fennmaradt lábazati zóna nyújt segítséget, hanem az alapító Bebek György nemzetségi templomának, a pelsőci templomnak a XIV. század második harmadára datálható kifestése. A pelsőci templom szentélyének keleti falán, a jelenlegi orgonakarzat alatt ugyanis fennmaradt a középkori kifestés lábazati zónája, melynek motívumai, színvilága, valamint kivitelezése is teljes egészében megegyezik a gombaszögi kápolna feltárt falképeivel. Az egymást váltó vörös és okker függőleges sávok, a sávok között és a sávok központi részében megjelenő rozetták megformálása egy azonos műhely működésére utal a pelsőci templomban és Gombaszögön. Egyedüli eltérés a két a dekoratív díszítés közt, hogy a pelsőci templom rozettái nem 10, hanem 8 ágúak, valamint a gombaszögi lábazati zóna esetén egy jóval aprólékosabb, precízebb szerkesztési mód figyelhető meg. A gombaszögi kolostortemplom gazdag falképdíszítéséről kizárólag egy nagyon halvány elképzelésünk lehet. A feltárt töredékek, az italianizáló stílusú zárókő, az aranyozott részletek, és legfőképp a kápolna nagyszerű állapotban fennmaradt lábazati zónája azonban kézzelfogható bizonyítékai annak, hogy Bebek György, a kolostor alapítója nemcsak nemzetségi templomának díszítésére fektetett kiemelt hangsúlyt, de hasonlóan fontos volt számára az általa alapított kolostor, valamint az előzetes feltételezéseink alapján temetkező kápolnájának díszíttetése is. Talán a frissen feltárt lábazati zóna kifestése pontot tehet annak a vitának a végére is, hogy a György sírkövén megtalálható évszám valóban a gombaszögi pálos kolostor alapítását jelzi-e? Mivel a pelsőci templom kifestése kétségtelenül a nevéhez köthető, így bizonyosságot nyert az is, hogy a gombaszögi templom és kápolna is az ő támogatói tevékenységének lenyomata."