A Gombaszögi Nyári Tábor szerdájának délutánján Gazdag József beszélgetett a Pátria rádió sátrában Veiszer Alindával, akinek a Hír Tv csatornáján 3 évig volt adásban közéleti-kulturális beszélgető műsora. A magyarországi médiaviszonyokat szomorúan tükrözi az a tény, hogy a műsorvezetőnő után elnevezett Alinda c. interjúműsor gyártását annak ellenére fejezték be, hogy népszerűsége folyamatosan emelkedett. Ezen kívül szakmai körökben is az egyik legfelkészültebb műsorvezetőnek tartják Alindát. A sajtószabadságról szóló beszélgetést egy Závada Pállal készült interjú követte, ami a tömeghisztériáról, a gyűlöletről és a lincselési népszokásról szólt. Hogy a két téma mennyire kapcsolódik össze, vagy sem, az könnyen lehet vita tárgya, viszont e sorok szerzője úgy véli, hogy nagyon is összefüggő témákról van szó. Pártszimpátiától és ideológiai meggyőződéstől függetlenül elmondható, hogy a világban zajló folyamatok olyanok, hogy dezinformációkon keresztül tömegek emócióira hatnak, és gyűlöletet keltenek. A demokratikus berendezkedésű államok válságjelei ezek, és még nem is új keletű hatalomszerzési technika mindez. Nekünk, kisebbségi magyaroknak, a...

Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolása megrázta az egész országot. Az azt követő tüntetéshullámon több ezren vettek részt országszerte. Nemtől és nemzetiségtől függetlenül követelték az eset mihamarabbi kivizsgálását és a tisztességes parlament megalakulását. Tegnap a Tóth Károly előadói sátorba érkezett a tüntetéseket szervező Tisztességes Szlovákiáért mozgalom két aktivistája, akikkel Mózes Szabolcs, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója beszélgetett. Ábécé sorrendbe szedtem, hogy mi történt azóta, hogy idén februárban holtan találták az újságírót és menyasszonyát, hogy mit ért el eddig a mozgalom, és hogy milyen tervei vannak a jövőre nézve. Alapkövetelések A Tisztességes Szlovákiáért mozgalom aktivistái, valamint az utcára vonuló tüntetők két alapkövetelést fogalmaztak meg: megbízható, valóban az országot szolgáló kormányt és a Kuciak-gyilkosság független kivizsgálását követelték. Az aktivisták is tisztában vannak azzal, hogy céljukat még nem érték el, ezért munkájukat folytatják, miközben végig eredeti elképzeléseiket tartják szem előtt. Bugár Béla A MOST-HÍD elnökén volt az ország szeme, amikor bejelentette, hogy amennyiben...

Őszintén bevallom, hogy enyhe elfogultsággal készítettem el a Tanár úrral az interjút, hiszen egyetemi oktatómról van szó. A Trianon 100 MTA – Lendület Kutatócsoport vezetője és az ELTE Bölcsészettudományi Kar tanára 14:00-kor tartott előadást a Pátria sátorban Trianon történetéről, illetve a Trianonról szóló munkák historiográfiájáról. Beszélgetőtársa Simon Attila, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója volt. Az elhangzottakat leszámítva. háttérinformációkról faggattam a Tanár urat. A Tanár úr szakterülete alapvetően a trianoni békeszerződés és a két világháború közötti Magyarország. Miért pont Trianon? Hogyan alakult ki a Tanár úrban a téma iránti érdeklődés? Családunk erdélyi származású, viszont jómagam már Budapesten születtem. Ebből adódóan Erdély szakmai szempontból is sokkal jobban érdekelt engem. Édesapám, Ablonczy László mint színházi kritikus többízben foglalkozott a határon túli, ezen belül is a csehszlovákiai magyar színjátszás történetével. Trianon, illetve a kisebbségkutatás iránti érdeklődésem ezek tekintetében magától értetődő. Selmecbánya és Fiume iránti szerelmemnek is a gyümölcse, hogy e városok két világháború magyar...