A Labirintus Udvarban tegnap az autizmus témáját jártuk körül. Az előadás célja főként az autizmusra való figyelemfelkeltés volt, illetve a régóta fennálló sztereotípiák leépítése. Kővári Edit szülőként és az AOSZ, tehát az Autisták Országos Szövetségének elnökeként volt jelent. Beszélgetőpartnerei, Egle Botond és Csonka Gábor, autistaként saját tapasztalatból beszéltek a felvetődő témákról. Ha erről van szó, általában mindenkinek a gyermekek jutnak eszébe. Ennek jó ellenpéldája volt Boti, aki idén kapott felvételt az egyetemre, illetve Gábor, aki boldog apuka és lelkes villamosmérnök, ez utóbbi már 26 éve. Mi is az autizmus? Idegrendszeri elváltozás, amely 4 fő területen okoz zavart: kommunikáció, észlelés-érzékelés, szocializáció és a rugalmas viselkedésszervezés. A beszélgetés során meglepő statisztikai adatokra derült fény, mint például, hogy Magyarországon minden 68. gyermek kapja meg a diagnózist. Az országban hozzávetőlegesen 30 000 gyermek érintett. És vajon hányan kapnak fejlesztést? Sajnos vajmi kevesen. Ezeket a meglepő adatokat ellensúlyozza, hogy az európai országok közül Magyarországon kivételes...

Az idei Gombaszögi Nyári Tábor vendége volt Marton Péter, a Corvinus docense. Az egyetemi docenssel a terrorizmusról Hangácsi István beszélgetett a Pozsonyi Magyar Szakkollégium sátrában. Az előadás címe az Iszlám terrorizmus Európában volt, amit Marton rögtön, a beszélgetés elején helyesbített. Marton Péter, Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa. Kutatási területe: diszciplínák: Nemzetközi kapcsolatok elmélete, külpolitika-elemzés, biztonsági tanulmányok. Témák: államépítés, nemzetközi tehermegosztási kérdések. Területek: USA, Afganisztán, Kelet- Közép-Európa. Miért nem lehet iszlám terrorizmusról beszélni? Egy vallás azonosítása a terrorizmussal helytelen és nem is igaz. Marton helyesbítése az „iszlamista indíttatású terrorizmus”, mivel az iszlámból indult ki az az ideológia, melynek nevében ezeket a terrorista cselekményeket elkövették. Az iszlamizmus, azaz a politikai iszlám, nem reprezentatív jelenség a közegben. Ennek történeti hátteréhez legalább az 1970-es évekig vissza kell menni. Az afganisztáni háború (1979–1989) volt az pont, amikor kialakult annak a mozgalomnak a csírája, amely a mai merényletekért is felel. Ebben a háborúban az afgán helyi erőkben,...

A Gombaszögi Nyári Táborban 2017-ben is leültek egymással vitatkozni az MKP és a Híd vezetői. A Magyar Közösség Pártja felől Menyhárt József, a párt elnöke, míg a Híd felől a párt alelnöke, Ravasz Ábel vett részt a beszélgetésben. Kettejük párbeszédét Mózes Szabolcs, a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumának igazgatója vezette. A beszélgető felek először az elmúlt egy évet értékelték a pártjuk és a szlovákiai magyarság szempontjából. Az MKP szempontjából ez az időszak az új elnökségének a párt újraértelmezését jelentette egy sikertelen parlamenti választás után, minek után a legutóbbi választásokon nem érték el a bejutási küszöböt. Menyhárt József a pártjának a regionalitását hangsúlyozta ki, ami szerinte az elsődleges, és nem az elnökének a személye. Az elmúlt egy évben sok energiát fektettek az ún. országjárásba, aminek lényege egy terepmunka volt, hogy a régiók különböző igényeit megismerjék. Ezzel is erősítve a lokális szerepüket. A már említett parlamenti választások alkalmával a Híd bekerült a törvényhozásba, viszont...