A Közbeszéd vendégeként a nagysátorban Csóti György, a Kisebbségi Jogvédelmi Intézet igazgatója tartott előadást a civil szervezet működéséről és céljairól. Az előadás témája a nyelvhasználati jogok, amely kérdéskörre csatlakoztak a Kétnyelvű Dél-Szlovákia (KDSZ) mozgalom aktivistái, Bóna Zoltán, Czímer Gábor és Orosz Örs. A kisebbségben élő magyarság megmaradásának feltételéül szolgál, hogy az anyanyelvét, a magyar nyelvet megtartsa, használja és továbbörökítse. Ha az állam nyelve nem egyezik a polgára nyelvével, akkor bizony az adott állam törvényein múlik, hogy az adott országban létező nyelvet korlátozza vagy támogatja. Általában azon területeken, ahol a magyarság aránya már egy kritikus arány alá került (lsd. Horvátország vagy Szlovénia, bár itt mindig is az alatt volt), akkor a többségi nemzet nem gördít akadályokat a kisebbségi nemzet érdekérvényesítése elé. Viszont Szlovákiában ez a kritikus arány még nem következett be. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, nekünk kell a jogainkkal élni, és/vagy jogokat kiharcolni. A KDSZ harca, hogy a nyelvhasználati...

Van, akiknek az jelenti a kalandot, ha otthon felejtik a bevásárlólistát, vagy túl kell élniük egy internet nélküli napot. Másoknak pedig az, ha beutazzák a világ másik felét, vagy épp barlangászni mennek. A Labirintus Udvarban mindezekről szó esik majd. Szerda délután Szabó Eszter mesél a barlangászattal kapcsolatos élményeiről, és szintén ő vezeti az Es(z)ti mesék című előadássorozatot, ahol esténként utazók mesélnek tapasztalataikról. Ezek apropóján kaptuk el őt egy kis beszélgetésre. A barlangászat honnan, hogyan jött? A barlangászat spontán módon jött. Budapesten tanultam, és szerettem volna találni valami olyan mozgásformát, ami egyrészt csapatsport, nem függ időjárástól, és van rá a helyszínen lehetőség. Ez az én esetemben Budapestet, illetve annak környékét jelentette. Az egyik ismerősöm átküldött egy posztert. Egy túrát hirdetett meg, hogy ki lehet próbálni a barlangászatot. Bejelentkeztem, és annyira beleszerettem már az első alkalommal, hogy aztán folytattam. Még abban az évben elvégeztem egy tanfolyamot, úgyhogy akkoriban sikerült elég aktívan barlangban...

Krasznahorkay Attila professzor úr a Magyar Tudományos Akadémia ATOMKI atommagkutató intézetének előadója a május végén Debrecenben talált vélhetően új részecske, avagy kölcsönhatás nyomán tartott előadást a tábor első napján, a Közbeszéd sátrában. Az elméleti fizika bugyraiba való elmerülést a hőség tette még nehezebbé, és talán fizikatudásunk is leporolásra szorult volna előtte, ezért a professzor úr egy interjú keretén belül összefoglalta nekünk, nyálatcsorgató, ám hozzá nem értő laikusok számára a felfedezés jelentőségét. Felröppent a hír, hogy akár magyar Nobel-díj is lehet a debreceni kutatás eredményéből, illetve a közmédia heves reakciója nyomán, hogy a sötét foton felfedezése akár alapjaiban írhatja át az elméleti fizika egyes részeit. Borzasztóan gyorsan reagált a kutatás eredményére a média és a sajtó, valójában azonban a tudomány világában sokkal lassabban mennek a dolgok, rengeteg ellenőrző kísérletre lesz még szükség, hogy elfogadjanak egy új részecskét. Ráadásul a szóban forgó nem csak egy akármilyen új részecske, hiszen több, mint kétezret...